Évközi 27. hét, péntek — A nap igéje · In loving memory of Benjamin Vo

Bevezetés

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Kegyelem és békesség nektek Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

Bűnbánati rész

Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz!

♪ “Hungarian Kyrie (Version B)” — A song for Ben

Igehirdetés

Első olvasmány · Galatians 3:7-14

Testvéreim: Értsétek meg tehát: akik hitből élnek, azok Ábrahám fiai. Az Írás pedig, mivel előre látta, hogy Isten a hitből igazítja meg a pogányokat, előre hirdette Ábrahámnak az örömhírt: „Általad nyer áldást minden nép.” Ezért akik hitből élnek, azok Ábrahámmal együtt áldásban részesülnek. Mert akik a törvény cselekedeteire támaszkodnak, azok átok alatt állnak; hiszen meg van írva: „Átkozott mindenki, aki nem tart ki mindabban, ami meg van írva a törvény könyvében, hogy megtegye.” Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, az nyilvánvaló, mert „az igaz ember hitből fog élni.” A törvény azonban nem a hiten alapul, hanem „aki megteszi ezeket, az élni fog általuk.” Krisztus megváltott minket a törvény átkától azáltal, hogy átokká lett értünk, mert meg van írva: „Átkozott mindenki, aki fán függ”, hogy Ábrahám áldása Krisztus Jézusban a pogányokra szálljon, és a hit által elnyerjük a Lélek ígéretét.

Válaszos zsoltár · Psalm 111:1b-2, 3-4, 5-6

R.: Az Úr örökké emlékezik szövetségére. Teljes szívvel adok hálát az Úrnak, az igazak közösségében és gyülekezetében. Nagyok az Úr tettei, mindenki tanulmányozza, aki gyönyörködik bennük. R.: Az Úr örökké emlékezik szövetségére. Fenség és dicsőség az ő műve, igazsága megmarad örökre. Csodáinak emléket állított, irgalmas és könyörületes az Úr. R.: Az Úr örökké emlékezik szövetségére. Eledelt ad az istenfélőknek, örökké emlékezik szövetségére. Megmutatta népének tettei erejét, a nemzetek örökségét adta nekik. R.: Az Úr örökké emlékezik szövetségére.

Evangélium · Luke 11:15-26

Amikor Jézus kiűzött egy ördögöt, a tömegből néhányan azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és mennyei jelet követeltek tőle. Ő azonban ismerte gondolataikat, és így szólt hozzájuk: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra dől. Ha pedig a sátán is meghasonlik önmagával, hogyan állhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ha én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős, fegyveres ember őrzi a palotáját, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb támad rá és legyőzi, elveszi tőle a fegyverzetet, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, száraz helyeken vándorol, nyugalmat keres, de nem talál. Akkor azt mondja: »Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.« Amikor megérkezik, kisöpörve és rendben találja. Akkor elmegy, és maga mellé vesz hét másik, magánál is gonoszabb lelket; bemennek és ott laknak, és annak az embernek az utolsó állapota rosszabb lesz az elsőnél.”

Az Úr örökké emlékezik szövetségére.

Szentbeszéd

Képzeljetek el egy csendes, hétköznapi délutánt, amikor a napfény élesen rajzolja ki az ablakkeretek árnyékát a padlón. Egy ilyen pillanatban, amikor a világ látszólag mozdulatlan, a gondolataink gyakran elkalandoznak a legmélyebb, legrejtettebb zugokba. Ma az evangéliumban Jézus egy erős emberről beszél, aki fegyveresen őrzi a palotáját. Ez a kép, ez a fegyveres őr, valami olyasmit idéz fel bennünk, amit mindannyian ismerünk: a vágyat, hogy megvédjük azt, ami a miénk, hogy biztonságban tartsuk azokat, akiket szeretünk. Benjamin Vo élete is egy ilyen drága kincs volt, egy olyan palota, amelyet a szülei, Alan és Thao, és az öccse, Ryan, a legnagyobb gonddal és szeretettel vettek körül.

Ben, a mi tizenöt éves fiunk, a maga ragyogó elméjével és csendes, gyengéd szívével, egy olyan világban élt, ahol a logika és a szeretet kéz a kézben jártak. Emlékeztek arra a képre, amikor Ben és Ryan együtt ülnek a vonaton, és az ablakon át figyelik a tájat? Abban a csendes szemlélődésben ott volt az a fajta kíváncsiság, ami Ben sajátja volt. Ő nemcsak a kódokat értette a számítógépen, nemcsak a repülőgépek bonyolult szerkezetét látta a „Con Chim Airlines” álmaiban, hanem tudta, hogyan kell rácsodálkozni a világra. Ez a rácsodálkozás volt az ő fegyvere a sötétséggel szemben. De ma Jézus azt mondja: „Amikor egy erősebb támad rá és legyőzi, elveszi tőle a fegyverzetet, amelyben bízott.”

Sokszor érezzük úgy, hogy a mi „fegyverzetünk” – a gondoskodásunk, az éberségünk, a szeretetünk – kevésnek bizonyult. Thao, Alan, tudom, hogy a szívetekben ott az a nehéz, láthatatlan kő. Az a gondolat, hogy vajon hol hibáztatok, vajon mit hagyhattatok ki. De kérlek titeket, hallgassátok meg az igazságot: a betegség, amivel Ben megküzdött, nem a ti hibátok volt. Nem a ti mulasztásotok. Isten nem vádol benneteket. Ahogy Jézus a vakon született ember esetében mondta, itt sem a szülők vétke volt az ok. Vannak az életben olyan viharok, amelyek a test törékenységéből fakadnak, és amelyek kívül esnek minden emberi kontrollon. Nincs az a szülői szeretet, nincs az a gondoskodás, amely megállíthatta volna azt, ami a természet rendjében elkerülhetetlen volt. Tegyétek le ezt a követ az oltárra. Nem vagytok bűnösök. Szerető szülők vagytok, akik mindent megadtak, amit egy emberi szív adhatott.

Ben, aki tizenöt évesen, minden kérés nélkül felajánlotta a teljes megtakarítását beteg nagybátyjának, nem azért tette, mert a pénz számított, hanem mert a szíve azonnal rezdült a fájdalomra. Ez a tisztaság volt az ő igazi ereje. Ez a tisztaság az, ami most is él. Amikor az édesapa a júliusi álmában látta Ben-t, aki azt mondta: „Ba ơi, con sẽ dõi theo ba mẹ” – „Apa, figyelni foglak titeket” –, az nem a távolság volt, hanem az örök kötelék ígérete. Ben nem a múlté. Ő az a fény, amely a ti életeteket kíséri.

Ryan, te vagy az, aki ezt a testvéri lángot továbbviszed. Ne félj a jövőtől. Ne félj attól, hogy a hiány néha elborít. Ben ott van a fényben, szabadon, mint egy repülőgép, amely végre elhagyta a ködös kifutópályát és a végtelen égbolton szárnyal. Ő nem a hiány, hanem az ígéret a te életedben.

Amikor ma hazamentek, nézzetek fel az égre. Ha egy gép zúgását halljátok, ne a fájdalmat érezzétek, hanem gondoljatok arra a fiúra, aki szerette a fellegeket. Ben már célba ért. Ő az, aki most az Úr asztalánál közbenjár értetek. Az Úr, aki Ben megtartója volt, veletek van most is. Ne féljetek, mert a szeretet, amely benneteket összekötött, erősebb a halálnál, és örökké él az Isten szívében. Ámen.

Meditáció

♪ “Minden Percben (Version A)” — A song for Ben

Egyetemes könyörgések

For the intentions entrusted to Ben on our prayer wall:

“Ben, Huy álmában látta, hogy meglátogattad őt, és egy imát adtál neki, hogy ti ketten újra egymásra találjatok. Kérjük az Urat, hallgassa meg Ben imáját, és adjon neked örök békét az Úr oldalán. Ha lehetséges, kérlek, látogasd meg őt újra a következő álmaiban is, legyen az akár csak egy köszönés vagy egy olyan kedves mosoly, mint régen.”