Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Szeretettel köszöntök mindenkit ezen a mai igeliturgián, ahol Isten szent igéje körül gyűlünk össze, hogy vigasztalást és reményt merítsünk jelenlétéből.
Uram, Jézus Krisztus, te eljöttél, hogy megmutasd nekünk az Atya végtelen irgalmát: Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, te átöleled a szomorkodókat és hordozod terheinket: Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, te feltámadásoddal legyőzted a halált és elhoztad az örök életet: Uram, irgalmazz nekünk!
„Hol vette ez mindezt? Nem az ács fia ez?”
A mai evangéliumban azt halljuk, hogyan fogadták Jézust a saját szülővárosában, Názáretben. A földijei értetlenkedtek. Ismerték a családját, ismerték a nevelőapját, az édesanyját, Máriát… És éppen ezért, mert annyira megszokottnak látták őt, elmulasztották észrevenni a csodát. Nem vették észre, hogy Isten végtelen kegyelme és jelenléte áll előttük.
Milyen könnyen elsiklik az emberi szem a csodák fölött, ha nem a szeretet szemével néz…
De milyen más, amikor a szeretet nyitja meg a szívünket! Alan és Thao, ti nem mulasztottátok el észrevenni azt a csodálatos ajándékot, akit Isten adott nektek. Hat hét telt el azóta, hogy Benjamin Vo eltávozott a Mennyei Atya hajlékába. És ti nagyon jól ismertétek az ő tiszta, ragyogó szívét.
Emlékeztek még arra a csodás, gyermeki derűre, amellyel benépesítette az otthonotokat? Amikor Benjamin kitalálta a saját képzeletbeli légitársaságát, a „Con Chim Airlines”-t, és halkan kuncogott, miközben édesapjával megosztotta a terveit… Vagy amikor feszült figyelemmel és örömmel hallgatta apukája meséit. Ben nemcsak éles eszű, logikus gondolkodású fiú volt, hanem tele volt tiszta humorral, melegséggel és mély szeretettel.
Ti megláttátok benne Isten ajándékát. És az a szeretet, amit tőle kaptatok, nem veszett el.
A mai napon Loyola-i Szent Ignácra is emlékezünk, aki arra tanított minket, hogy Istenben mindent megtalálhatunk, és Istent mindenben megtalálhatjuk. Benjamin élete nem fejeződött be, nem zuhant a semmibe. Ő most már ott van a Mennyei Atyánál, Krisztus örök fényében, ahová nem ér el semmi fájdalom.
Alan és Thao, drága szülők, és te, kedves Ryan… A hiány óriási, a szív most is fáj. De Ben öröme, a veletek megosztott nevetések és történetek örökre veletek maradnak. Benjamin szelíd lelke most is figyel rátok a Mennyből.
Szeretettel fordulunk az éterben velünk imádkozók felé is: a beteg gyermekekhez és minden családhoz, aki nehéz terhet hordoz. Isten látja a ti könnyeiteket, és szorosan magához ölel benneteket.
Éljetek tovább azzal a tiszta, mosolygós derűvel, amit Ben hagyott rátok. Az Úr békéje és reménye kísérjen benneteket mindennap. Ámen.
For the intentions entrusted to Ben on our prayer wall:
Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
A mindenható Isten áldjon meg bennünket, őrizzen meg minden gonosztól, és vezessen el az örök életre. Ámen.
✝ May almighty God bless you: the Father, and the Son, and the Holy Spirit. Amen.