Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaistennek szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.
Uram, aki meglátogatod a szomorkodókat: Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, aki magad vagy a feltámadás és az élet: Krisztus, irgalmazz nekünk! Uram, aki letörölsz minden könnyet a szemünkről: Uram, irgalmazz nekünk!
„Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”
Milyen megrendítően őszinte ez a mondat Mártától a mai evangéliumban! Nem rejti el a fájdalmát. Nem ölt magára kegyes álarcot. Kimondja azt a mély, maró hiányt, amit a szívében hordoz. Jeremiás próféta is точно így kiált fel az első olvasmányban: „Miért tartós a fájdalmam, miért gyógyíthatatlan a sebem?”
Hányszor fogalmazódik meg bennünk is ez a tépelődés a bánat csendjében… Hányszor kérdezi meg a gyászoló szív a sötét órákban: „Vajon megtehettünk volna még valamit? Nem mulasztottunk el semmit?”
Szelíden emlékeztetni szeretnélek benneteket arra, mit mondott Jézus, amikor a tanítványai a szenvedés okát kutatták: „Nem ő vétkezett, sem a szülei.” A betegség és a fájdalom soha nem büntetés. Isten nem küld szenvedést. Semmit sem mulasztottatok el, és semmiről sem tehettek… mindez teljesen kívül esett az emberi erőn. Vegyétek le ezt a nehéz követ a lelketekről! Nincs vád, nincs mulasztás. Csak az a határtalan szeretet van, amellyel körülvettétek őt.
Hat hét telt el azóta, hogy Benjamin Vo eltávozott a Mennyei Atya hajlékába.
Amikor Benre gondolunk, felidézzük azt a különleges lelkesedést, amellyel a magasba tekintett. Hogy mennyire rajongott a repülésért, az óriási Boeing 737-esekért! Milyen hűséges szertartás volt számára az „éjszakai géplesés”, amikor édesapjával a repülőtér mellett figyelték a felszálló gépeket… Benjamin szeme mindig az égre szegeződött. Számára a magasbafutó pályák nemcsak gépeket jelentettek, hanem az emberi elme csodáját és a szárnyalás szabadságát.
Ma Jézus ezt mondja Mártának – és mondja nekünk is: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha megmarta is a halál, élni fog.”
Ben nem zuhant a semmibe. Ő most már túlszárnyalt minden földi horizontot. Megérkezett az örök magasságba, ahol Krisztus világossága öleli át.
Alan és Thao, drága szülők, és te, kedves Ryan… A ti szívetekben a hiány még éles és fájó. De Benjamin szelíd lelke veletek van, és Isten szeretete úgy hordoz benneteket, mint a szárny a repülőt a magasban.
Szeretettel öleljük át azokat is, akik a távolból imádkoznak velünk, a betegséggel küzdő gyermekeket és minden gyászoló családot. Isten jelenlétében senki sincs egyedül.
Éljetek tovább Ben tiszta, magasba vágyó örömével. A feltámadt Úr adjon nektek békességet, vigasztalást és szilárd reményt. Ámen.
For the intentions entrusted to Ben on our prayer wall:
Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
A békesség Istene töltse be szíveteket reménnyel és hittel. A mindenható Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – áldjon meg és őrizzen meg benneteket mindörökké. Ámen.
✝ May almighty God bless you: the Father, and the Son, and the Holy Spirit. Amen.